Tevékenységüket figyelve arra a megállapításra juthatunk, hogy finnugrista nyelvészeink a valóság tanulmányozása helyett saját használatra szánt légvár építésével vannak elfoglalva.
Mégis: el kell ismernünk, hogy a finnugristák néha azért mással is foglalatoskodnak; például a meleg víz feltalálásával.
Klima Lászlónál (Finnugor Tanszék) láthatjuk a következő példákat:
A szakember Otrokocsi Fóris Ferenc kapcsán villantja fel logikai képességeit:
Az általa használt Juhra alakból arra következtethetünk, hogy ismereteit feltehetőleg Mathias de Miechów Tractatus… című könyvéből merítette.
http://finnugor.elte.hu/?q=urkuttort/3
„Következtethetünk”, „feltehetőleg”: milyen komoly, hosszas gondolkodási folyamat eredményét oszthatja meg velünk önzetlenül tudósunk!
Köszönet érte.
Azonban, ha belepillantunk Otrokocsi Fóris művébe, némileg elbizonytalanodunk hálánk jogosságát illetőleg: a szerző ugyanis gondosan megnevezi az általa idézett szerzőket, és bizony köztük van Miechów is.
Vagyis semmiféle következtetésre nem volt szükség, ott áll fehéren feketén...
<<<<<<<
<<<<<<<
Klima László Huszti Andrással összefüggésben is lehetőséget lát kiváló következtetési képességeinek kamatoztatására:
Az idézetből kiolvasható, hogy Huszti András ismerte Strahlenberg művét, erre utal szóhasználata (Vogulitzi, Ostiaki), valamint az, hogy a nyelvrokonság bizonyítékaként a számlálás szavait említi.22
22. Lásd a táblázatot: wogluwitzi (ez nyilván sajtóhiba, Strahlenberg könyvében másutt a Wogulitzen szó szerepel), ostiaki. A táblázatból az is látható, hogy Strahlenberg az első osztály összes nyelvére kiterjedően közli a tőszámneveket 1-től 10-ig, míg egyéb nyelvi példái a finn és a magyar kivételével elenyészőek.
http://finnugor.elte.hu/?q=urkuttort/3
Eszerint a szerző szóhasználatának gondos elemzése, a Huszti által felhasznált szókészleti elemek számba vétele előzte meg az éles szemű megfigyelés közlését.
Megint csak az elismerés hangján beszélhetünk szakemberünkről...
Vagy mégsem?
Nézzünk azért bele Huszti András művébe; sajnos ismét súlyos csalódás az osztályrészünk: a szerző ugyanis forrásként többször is megnevezi Strahlenberget.
Tehát nem kellett kikövetkeztetni, hogy Huszti ismerte a svéd szerző művét...
<<<<<<<
<<<<<<<
Bizalmunk mindazonáltal szakemberünk következtetési képességeit illetően töretlen, mindössze azt az észrevételt tennénk, hogy a meleg vizet nem okvetlenül volna szükséges feltalálnia.
(És még a lebukás veszélye sem fenyegetné; mert hiszen most - ne szépítsük - lebukott: nem is ismeri azokat a műveket, amelyekről okoskodó megállapításokat tesz.)
