Gyarmathi Sámuel Affinitas című műve magyar fordításban 1999-ben jelent meg Budapesten.
Tekintve, hogy a latin nyelvű eredeti 1799-ben látott napvilágot, meglehetősen sok idő állt finnugristáink rendelkezésére, hogy kommentálják a művet és a fordítást megbízható, alapos jegyzetekkel ellátva adják ki.
Jegyzeteket valóban találunk bőséggel a könyvben; de hogy megbízhatóak és alaposak-e...
A könyv szerkesztője, Szíj Enikő (ny. egyetemi docens, ELTE Finnugor Tanszék), a 28-as jegyzetben (393. oldal) a következőt írja:
WELIN [VELIN], Johan (16??-1744 k.) - a latin szövegben szereplő Johannes THELIN nyilvánvaló sajtóhiba. A magyar-hun rokonság/azonosság híveként kezdett nyelvészettel foglalkozni (vö. a következő jegyzettel). Több száz magyar-finn etimológiájának nagy része ma is elfogadható. ...
(A könyv 20. oldalán ennek megfelelően a Johan VELIN név szerepel.)
Tehát „nyilvánvaló sajtóhiba”: magabiztos állítás.
De vajon igaz is, vagy csak magabiztos?
1. A szövegrészlet, amelyben a név szerepel, idézet Gyarmathi művében, tehát Szíj Enikőnek csak annyit kellett volna tennie, utánanéz, hogy az idézett helyen mi szerepel.
Az idézett mű a Lindahl-Öhrling-féle Lexicon Lapponicum (Holmiae, 1780), amelynek XXXIV. oldalán bizony a JOHANNES THELIN név szerepel.
2. A szövegkörnyezetet sem vette figyelembe szakemberünk, hiszen ott a héber-lapp nyelvhasonlításról van szó, és a Lexicon által említett szerző (1682-1743) foglalkozott ilyesmivel: kéziratban maradt, Specimen glossarii Samo-Lapponici hebraizantis című műve Uppsalában lelhető fel.
/http://www.solace.se/~blasta/herdamin/bygdea.pdf/
A következő, 29-es jegyzetben Szíj Enikő Johan Ihre svéd tudóssal kapcsolatban ezt írja:
A finnek, lappok, magyarok, hunok rokon/azonos voltának bizonyítékaként IHRE adta tovább azt az állítólagos hagyományt, miszerint a 30-éves háború svéd hadseregének finn katonái, a hakkapeliták a szövetséges erdélyi fejedelem magyar katonáival, ki-ki anyanyelvén beszélve megértették egymást.
(393. oldal)
Szakemberünknek megint nem kellett volna mást tennie, mint utánanéznie Ihre Glossarium Suiogothicum (Upsaliae, 1769) című művében, hogy mit is ír maga a szerző.
Ott ugyanis ez áll:
ut certa fide mihi relatum sit, in nupero bello, quod in Germania gessimus, milites quosdam Fennicae nationis in Hungariam translatos, intra perexiguum tempus cum regionis ejus incolis colloquia miscere potuisse.
(XXXIX. oldal)
Vagyis Ihre arról ír, hogy a Magyarországra vitt finn nemzetiségű katonák nagyon rövid időn belül beszédbe tudtak elegyedni az itteniekkel - ami hihető állítás a két nyelv közelálló voltát figyelembe véve, szemben a mesés továbbköltéssel.
Mit is gondolhatunk az efféle dolgokról: hanyagság? dilettantizmus?
Ne legyünk rosszindulatúak.
