Úgy gondolom, valóban jár a kiváló - nyelvész, turkológus - szerzőnek, hogy ne csupán utaljunk a 'jár' ige etimológiájával foglalkozó cikkére (mint korábban tettük), hanem teljes terjedelmében közöljük.
Noha óvatosan és a finnugrista játékszabályokat betartva ("uráli őshaza", "kölcsönzés") fogalmazza meg minden szempontból korrekt, teljesen elfogadható megállapítását, sorsa - természetesen? - elutasítás; egy árva utalást sem találunk az Etimológiai szótárban arra, hogy a dolog lehetséges (azt nem is várnánk tőlük, hogy elismerjék: valószínű).
És mi jár azoknak, akik csak azért sem hajlandók tudomásul venni a fentieket?
