Finnugristáink gyakran emelik fel intően mutatóujjukat, hogy atyáskodva kioktassák a céhen kívülieket: csak a balgák gondolják, miszerint a nyelvrokonság és a néprokonság ugyanaz volna.
Persze érthető, hogy vélt tudományos felsőbbrendűségük kinyilvánítása fontos nekik, továbbá, hogy egyfajta gesztust is akarnak gyakorolni a lázadó pórnép felé: hátha jobban elfogadják az emberek a finnugrista elméletet, ha nem kell nekik "sejtszintű" közösséget vállalniuk a szerencsétlen vogulokkal stb.
Ez a fajta kommunikáció azonban egyfelől ostoba, másfelől meglehetősen gusztustalan.
Ostoba, mert józan gondolkodású ember amúgy sem téveszti össze a két dolgot (azt most ne feszegessük, hogy nyelvek esetében jó dolog-e 'rokonságot' emlegetni, vagy esetleg jobb volna azok különböző fokú összetartozásáról beszélni).
Meglehetősen gusztustalan, mert hanti stb. testvéreinkhez sokkal több közünk van - térkép! -, mint bizonyos nyelvi hasonlóságok (véleményem szerint jóval közelebb állnak hozzánk, mint pl. az angolaiakhoz a Brazíliában élők, noha nyelvileg...).
És hogy álltak a nyelv- és néprokonsággal a finnugrizmus "alapító atyái"?
Schlözer összekeverte a két dolgot ("Daß die Sprache dieser heutigen Ungern mit dem Finnischen und Lappischen nahe verwandt, und die Nation folglich ein Zweig des grossen Finnischen Völkerstammes sey, ist was altes und längst bekanntes").
Hunfalvy Pál feltételezte azonosságukat ("A' rokon nyelvek tehát, bármilly távoli földön találjuk is most egymástul, szükségkép közös fészket tesznek föl.").
Budenz tanár úr úgyszintén ("a rokonnyelvű népeknek mindaddig kell az eredeti vérrokonságot is tulajdonítanunk, míg e fölvétel tarthatatlanságát másnemű /történelmi, anthropológiai/ határozott bizonyítékokkal ki nem mutatják").
Nos...
A magam részéről mindenesetre életszerűbbnek gondolnám azt a megközelítést, amely szerint a ma felismerhető, szigorú rendszerbe azonban aligha foglalható nyelvi hasonlóságok oka az egykori, "több különböző nyelvközösség folyamatos kapcsolatából létrejövő, de csak a kommunikációs küszöböt elérő integráció"; s ennek az integrációnak a nyomait vehetjük észre a finn, hanti, magyar, török stb. nyelvekben.