Dr. Klima László (egyetemi docens, ELTE Finnugor Tanszék):
A svéd G. Stiernhielm (1598−1672) De linguarum origine című 1671-es művében megállapítja, hogy a finn és a magyar nyelv között sok szóegyezés van, noha a két nyelv gyökeresen különbözik.
/http://finnugor.elte.hu/?q=urkuttort/3/
Dr. Klima közvetlen forrása az MTA doktora, Hegedűs József:
A svéd G. STIERNHIELM egy tanulmányában („De linguarum origine” 1671) - az Ulfila-fordításnak bevezetésében - az írja, hogy Szenczi Molnár szótárában sok finn-magyar szóegyezésre lett figyelmes, noha a két nyelv (és nép) között „ég és föld” távolság van. (Ezt persze nem földrajzi értelemben gondolja).
/Hiedelem és valóság. Budapest, 2003. 96. oldal/
A finn és a magyar nyelv tehát „gyökeresen különbözik”.
Kétségtelen, hogy így is lehet vélekedni, azonban Stiernhielm erről egy szót sem szól:
Hoc quod maxime miror est, quod in Lexico Ungarico Molnari bene multa vocabula Ungarica invenerim Finnis communia; nationibus toto coelo dissitis.
/Evangelia Ab Ulfila. Stockholmiae, 1671. De linguarum origine praefatio/
Vagyis csodálkozik: sok a szóegyezés, noha a két nép rendkívül távol helyezkedik el egymástól (nationibus toto coelo dissitis).
Johann Eckhart, aki a De usu et praestantia studii etymologici in historia című értekezésében (Helmestadii, 1707. I.) Stiernhielmnek erre a helyére hivatkozik, hasonlóan fejezi ki a távolságot:
Hinc discimus… Hungaros cum longe dissitis Finnis unam olim gentem fuisse.
Ő sem nyelvről, hanem messze levő (longe dissitis) népről (Finnis) ír.
Tehát:
1. Teljesen hibás a nyelvet idekeverni, hiszen a svéd szerző egyértelműen népről beszél.
2. Bizony, igenis földrajzi távolságról van szó, nem kellene tudálékoskodva átvitt értelmet belemagyarázni.
Si tacuisses...
